Sziasztok,
A mostani rendhagyó témánk nem kimondottan magával a szerepjátékkal foglalkozik, inkább a szerepjátékok körüli jelenségekkel. Most influenszer alatt nem azt a hivatásos reklámozó embert értjük, aki szerződik cégekkel és különböző platformokon a nézettségét monetizálja. Ebben a cikkben a hétköznapi önjelölt megmondóemberekről beszélünk.
Megfigyeltem, hogy van egy rétege a szerepjátékosoknak, akik ha nem tetszik neki valamilyen termék, akkor negatív kommentekkel, reakciókkal próbálják lehúzni és feszültséget kelteni körülötte. Kis mértékben elérik céljukat, viszont szerintem ennél nagyobb mértékben a célpontjuk céljaikat szolgálják. Magukat elszigetelik, visszatetszést keltenek a semleges olvasóban és szimpátiát a megtámadott iránt. Ez különösen igaz ha ezt trágár módon teszik.
Számos esetben történt már az online világban, hogy ha kialakult egy rage valaki körül az csak növelte a népszerűségét, természetesen az ellentábor is hízott, de azok csak segítették, hogy a rajongók még többen legyenek. Mintha Newton III. törvénye érvényesülne az online világban és a hatást egy ellenhatással kompenzálja.
No, de akkor mit tehetünk, ha nem tetszik egy jelenség, egy termék, egy vélemény? Rövid távon nem sokat, izléseket véleményeket nem lehet erőszakkal, agresszív viselkedéssel megváltoztatni. Egy divatot nem lehet eltörölni gyors akciókkal. Megjegyzem ez természetes jelenség, nem kell rosszul érezned magad attól, hogy valami nem tetszik, sőt bizonyos túlhype-olt jelenségeknél még az is normális, ha ideges leszel tőle.
Lehetőségek?
0. Hallgatás: Ez egy jó módszer, senki sem sérül tőle. win-win, de főleg az nyer, akit nem kap kritikát.
1. Lehúzás, negatív kommentek: Lesz akinek tetszik, de a többség számára minimum kellemetlen. Aki meg szereti az adott terméket, alkotót az egyenesen gyűlölni fog és ugyanolyan vehemensen támadnak vissza rád. Ráadásul ha nincs mögötted kredit, vagyis nincs egy szerepjátékos pedigréd termékekkel, látható tapasztalattal, ismertséggel, stb. semmibe fognak venni. Ha nem célod a másokkal együttműködés és csak rombolni akarsz, ez a legjobb módszer.
2. Vicceskedés, mémháború: Ha nem megy a lehúzás direkt módon, akkor indirekt szurkálódással megpróbáljuk elérni a kívánt hatást. Ez hatékonyabb, de idővel átlátnak a fogyasztók a szitán, elcsépelt lesz minden poén és téged is mémesíteni fognak. Vagyis lassabban, de ugyanúgy visszaüt, mint az első módszer.
Eddig nem túl derűs, de mi van még?
3. Konstruktív kritika: Ez már sokkal jobban hangzik. Ha objektíven nyilatkozol egy termékről, alkotóról, senki nem sérül és te is beírhatod a kritikába azokat a pontokat, amik számodra nem tetszőek. Mások tájékozódnak belőle és el tudják dönteni, hogy érdekli-e őket? Lényegében ugyanúgy reklámozni fogod a terméket, mint azok, akik kritika nélkül teszik ezt.
4. Saját brand építése: Vagyis szerezzünk krediteket, de ami fontosabb, barátokat. A jó pontok gyűjtögetése mindig megtérül. Mesélj sokat, oszd meg a cuccaidat, segítsd a kezdőket, szervezz találkozókat, klubnapokat, járj el más rendezvényekre, írj blogot ( ;) ),. Stb.
5. Mutasd meg az értékrendedet: Ossz meg olyan tartalmakat, amelyek számodra kedvesek és lehetséges, hogy követőkre, szimpatizánsokra találsz, akik potenciális játékostársak egyben.
6. Saját termék: Ezt leginkább akkor tudod elővezetni, ha az előző két pontban eredményeket értél el. Lehetséges nulla előkészítéssel is indulni, de akkor erőteljes reklámampányt kell folytatnod, az meg nincs ingyen, és/vagy rengeteg munka. Ráadásul egy agresszív kampány visszaüthet.
7: Légy Gatekeeper: Érj el olyan szintet a közösségen belül, amivel már te diktálod a divatot és adjanak a szavadra. Ez még kevés a teljes gatekeeper státuszhoz. Ahhoz kell egyfajta gátlástalanság, hogy objektív tényként állíts termékekről olyat, ami kizárólag a saját izléseden alapszik. Szerepjátékok között pedig könnyű ilyenekkel operálni.
Ha jól csinálod lesznek követőid, akik kézpénzként kezelik a véleményedet és gondolkodás nélkül viszhangozzák mindenhol, mindenféle saját tapasztalat nélkül.
8. Szektásodás: Amikor az azonos nézetű Gatekeeperek egyesülnek egy közös szerveződésbe. Itt már nemcsak esetleges megmondóemberkedés van, hanem szervezett marketing és tudatos szelektálás. Jellemzően ezek a szerveződések komoly standardokat állítanak fel és ha te ettől akár kis mértékben eltérsz, akkor nem férsz bele a skatulyába és rövid úton kiközösítenek. Páriát csinálnak belőled. Jellemző rájuk, hogy a vezetőket és a termékeiket nem lehet kritizálni, a konkurenciát nem lehet dícsérni. Ha valamelyik megesik abban a pillanatban odajön egy ügyeletes megmondóember és leteremt, vagy passzív agresszív módon ironizál, hogy érezd rosszul magad, mert eltértél a megengedett véleménytől.
Illetve az áldozati póz is gyakori, mert egy eleve kicsi szubkultúráról beszélünk, ami gyakran errodálódik tovább a belső konfliktusok miatt. Ezért egy ilyen közösség felülről zárt, un. üvegplafon alatt él, mert a radikalizmusa miatt nem tud bővülni egy bizonyos létszám felett. Tagjai magukról azt gondolják, hogy ők a minőség ellenőrei, akik viszont kívül vannak ezen a körön, azok vagy tudatlanok, vagy rosszindulatú (helyenként irigy) ellenséges egyedek.
A közösségi média világában jellemzően akkor vagy sikeres, ha reakciót váltsz ki. Mindegy, hogy milyen, pozitív vagy negatív. A posztod annál erősebb elérést kap, minél több rajta az aktivitás, legyen az like, komment, nevető vagy mérges reakció. A tartalom megítélése szempontjából viszont nem mindegy, hogy mit üzen maga a poszt. Van egy olyan marketing szabály, hogy csak a pozitivitás vezet eredményre. Vagyis keresd meg mindig a pozitív ügyeket, mutasd meg, hogy te jó ember vagy és akkor kedvelni fognak, ezért tőled fognak vásárolni, nem attól, aki szapulja a más portékáját.
Ha ezt követjük, akkor nem a másik rombolása, hanem saját magad építése a célravezető hosszú távon.
Emellett ha versenyezni akarsz, akkor nem elég jó tartalmat kiadni és arról jó véleményeket szerezni, mert akkor tényleg csak a baráti és ismeretségi körben fogják vásárolni. A design egy nagyon fontos eleme a termék eladásának, hiába forradalmi a rendszered, ha mondjuk a borítón geometriai ábrák díszelegnek fekete-fehérben.
Az online világban is nagyon könnyű egy buborékban ragadni, mert a mechanizmusok bezárnak, ha csak egy bizonyos körből érkezik a reakció.
Jellemzően nem a legjobb rendszerek futnak az eladási listák élén, hanem azok, amelyeket jól csomagolnak be. Itt nemcsak a design, hanem a tartalom jó tálalása, a marketing is fontos. Vagyis meg kell győzni az olvasóidat, hogy ez a "világ legjobb játéka", még akkor is ha korábbi rendszerek elemeiből legóztad össze. Nem feltétlenül az a fontos, hogy mennyire jó a termék, inkább az, hogy a fogyasztó mennyire hisz benne, mert akkor a marketing tevékenység egy jelentős részét kiszervezted. Utóbbi bekezdést azért tessék nem teljesen komolyan venni, nem kell ezerrel belevetnie mindenkinek magát a marketing harcba.
Van egy jelenség, amit a profi cégek, profi tevékenysége váltott ki. Amikor egy kezdő vagy esetleg már haladó, de limitált eszközökkel dolgozó tartalomgyártó az amatőr mivoltára apellál. Vagyis arra építi a marketing tevékenységét, hogy a kimunkált steril profi cégekkel ellentétben ő kevésbé látványos, sőt inkább esendő design-al hozza ki a termékét, de a profikkal ellentétben ő a tartalomra koncentrál és emellett némi nosztalgiát is ki akar váltani a vásárlóból, hogy a korai termékekhez hasonló kinézetet ad nekik.
Ez kétélű fegyver, mert a többség csak profi design-t vesz meg, szeretik ha élvonalbeli termékeket adnak el nekik, akkor is ha a motorháztető alatt nem egy ferrari motor dübög, csak egy lesajnált GT86 mondjuk. (Megjegyzem a GT86 már pont kiváló szabadidő autó, nem is kell több. :) ) Illetve szeretik, ha egy elit társaság tagjai: van, aki ezt a profi mainstream keretein belül képzeli el (Akármennyire ellentmondásosan hangzik.), van, aki meg egy edgy kisközöségben.
Aztán ha az utóbbi esetén nem fejlődik a design jelentősen és az egyszemélyes vagy kicsi hadsereg közben önismétlésbe hajlik, akkor megreked egy szinten a dolog.
Ilyenkor jönnek a pótcselekvések, a javított újrakiadások, amik nem tartalmaznak érdemi fejlődést, az átfogalmazások, a szájbarágós kommunikáció, hogy a közönség jobban megértse a koncepciót. A közönség viszont nem egy sok pontból álló koncepciót keres, hanem jól akar szórakozni és a nagy átlag szélesen értelmezi a szerepjáték lényegét, ezért a nagyon önkorlátozó, önfegyelemre buzdító játékformák nem lesznek sikeresek. A zélóták évezredek óta kihaltak.
Kicsit túl is lőttem az eredeti célon és belementem a szerepjáték kiadás kérdéseibe is, de azt hiszem ezek összefüggő dolgok. Köszönöm a figyelmet!
